Az első magyar Alexander Klaws-portál
Alexander
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Chat
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Élménybeszámolók

Hamm,2006. 07.08.

 

Életem nagy kalandja már július 7én kezdetét vette.Ekkor indultam ugyanis útnak a győri vasútállomásról Dortmund felé.13 óra utazás után aztán megérkeztem barátnőm Marle ölelő karjaiba és hazaautóztunk Lemgoba.

Másnap reggel aztán folytatódtak az álomnak tűnő események:útnak indultunk Hamm,a koncertnek helyet adó város felé.

A fanclubbal elkészített csoportfotó után elindultunk a piactér felé.Már néhány perce ott álltunk,amikor….megjelent Alexander a színen.A szívem hirtelen a torkomba ugrott…el sem hittem hogy Ő az.Soha nem fogom elfelejteni azt a pillanatot.Élőben sokkal jobban néz ki mint a TVben ;).

Először eltűnt a Westfälischer Anzeiger c. lap pályázatának nyerteseivel,aztán autogramokat osztogatott,és csak ezután jött a mi Meet&Greetünk.Szóval várnunk kellett-legnagyobb meglepetésemre egyre nyugodtabb lettem.

Kb. 17.20-kor jött egy apró pasi vörösben,és egy irodába vezette a 12 nyertest.

Pár perc múlva megérkezett Alexander is,üdvözölt minket és leült-mellém.Alig tudtam elhinni (vigyor)

Először néma csend volt,ezért Alex megjegyezte: „Nincs itt Silke (Alex volt menedzsere),kérdezhettek amit akartok!”Erre persze kirobbant a nevetés és megtört a jég.Közben eltolvajolta a plakátomat,aláírta ,majd kérdő pillantásokat vetett rám. „Esztynek” mondtam.Alex:”Hogyan?”Megmutattam neki a tagsági igazolványom,mire ő:”Aso,te vagy Eschti ( a kiejtése először rossz volt,de aztán kijavítottam ;-) ).Már sok autogramot írtam neked,de személyesen még nem találkoztunk.” Ha nem mondod,Alex …=D

Ezután odaadtam neki az ajándékaimat, és a többiek is bekapcsolódtak a beszélgetésbe. Szóba került például az új lakása,a hivatalos honlapja,a Race-Taxi elnevezésű jótékonysági rendezvény, és az autóversenyzői licence,amit épp akkor csinált. Ennek kapcsán megkérdeztem tőle, szereti-e a Forma-1-et.Erre igennel válaszolt, és elmesélte hogy személyesen ismeri Michael Schumachert és lazának találja (jau szuper,én is Schumi-drukker vagyok).De először át akart ejteni hogy ő Alonsós *hehe.Megdícsérte  a némettudásomat is (Köszi Alex,végülis  azért tanultam, hogy téged megértselek az interjúkban *gg).

Ezután jött a csoportkép.Alexander megkérdezte hová álljon.”Iiiiide” –kiáltottam. És tényleg mellém állt….wooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooow.

Ameisenscheiße” (=Bolhasz*r)-vigyorgott Alex,és hupsz,már kész is volt a fotó. Utána készültek még egyéni fotók (többek között velem is *örül),aztán elbúcsúztunk…ähm…jobban mondva el kellett volna búcsúznunk .Végül még beszállt hozzánk a liftbe,de lent tényleg pápát kellett intenünk .

Mi Meet&Greetlerek alig értünk vissza a Marktplatzra,máris kezdődött Alexander soundcheckje.Elénekelte kb. a fél Break free-t, így megkaptam az első adagocska Alextasyt.

Kb. 15 perccel később aztán visszatért a színpadra.Addigra átöltözött:világos farmer (ami túl nagy volt neki =D), fehér ing és fekete zakó volt rajta.Lélegzetelállítóan nézett ki(eltekintve a nadrágtól *gg). A „Beautiful Show” című számmal kezdett,s már ekkor frenetikus volt a hangulat. Utána jött a „Stay” című (ahol nekünk nézőknek nagy szerepünk volt =) ),”Break free”( viccből balladaként konferálta fel), „Missing you” (köszöntötte családját,barátait,akik mind ott voltak), „Not like you” (levetette a zakóját ,nekünk pedig 11szer egymás után egy sort kellett ismételnünk : I’m not like you. Fárasztó volt és a végén már unalmas is *vigyor) „Celebrity queen” (amikor Alex fel akarta konferálni a számot,a mikrofonállvány összecsuklott =D ).

Utána lassabb vizekre eveztünk….”This is what it feels like” és „Here I am”.Mivel Alex szerint ezzel eleget andalogtunk,újra a lovak közé csapott:”Sunshine after the rain” , „Not enough” és a világ leglegálisabb drogja: „Alextasy”-ez a szám hihetetlenül jó élőben,és Alex mozgása mellette….wow!

Ezután elbúcsúzott.Alex,csak nem gondolod hogy ilyen hamar elengedünk?!?!?!Nem,nem XD

„Wir wolln den Alex sehn…wir wolln den Alex sehn…”és Alex vissza is jött.Még elénekelte a „Take me tonight”-ot rockváltozatban és Robbie Williams „Angels”-ét.

Ekkor azonban végleg elhagyta a színpadot,valószínűleg ment focimeccset nézni =).

Ezt mi is akartuk volna,de az összes étterem tele volt…így megvacsoráztunk a McDonalds-ban és hazaautózunk.

Ez volt életem legszebb napja J .

 

Angelsparty 2006.09.16.

 

 

Szeptemberben újra lehetőségem nyílt találkozni Alexanderrel, ezúttal Kölnben egy Angelsparty keretében. Ez egy zártkörű Fanclub-találkozó volt mintegy 300 résztvevővel.

A távolság miatt megint egy nappal előbb el kellett utaznom, az éjszakát Konninál töltöttem Gelsenkirchenben.. Másnap reggel további Angelek csatlakoztak hozzánk, és útnak indultunk Köln felé. A „sofőrünk” Jürgen útközben összetévesztette a német autópályát a Hockenheimringgel ,de nem gond, legalább előbb odaértünk ;-).

13 órakor elkezdték beengedni az Angeleket,addigra már félig szétfőtt az agyunk a harminc fokban.Kb. 45 perccel később bejutottunk mi is. Mikor megmutatták az asztalunk,alig akartam hinni a szememnek:valószínűleg a terem legjobb helyét kaptam,40 centire a színpadtól….WOOOOOOOW.Mellettem a legjobb barátaim…már ekkor a mennyekben éreztem magam,pedig Alexander még sehol sem volt.

Körülbelül 15 órakor megérkezett ő is,és belépett a hangulatvilágításos terembe napszemüvegben …tipikus Alex :D. Megint fantasztikusan nézett ki:fekete zakó,fekete pulóver,sötét,feszes farmer és fehér edzőcipő volt rajta.Felment a színpadra,pár szóval köszöntötte angyalkáit,és többek között azt is tudtunkra adta,hogy nem kell rögtön besz*rnunk ha egy teljes hétig sem hallunk róla *gg,majd elkezdte végigjárni az asztalokat. Asztalonként egy kérdést lehetett (volna) feltenni,de Herr Klaws természetesen nem tudta betarta(t)ni az elhatározást.Hát igen…ha Alex egyszer kinyitja a száját,igen nehezen sikerül újra becsuknia *vigyor.

Közben különféle programok zajlottak a színpadon és a körül.Először néhány Angel „Egy normálisan őrült Alex-fellépés-napot” elevenített meg mindennel,ami hozzátartozik: a reggeli kapkodással,azzal hogy az átlagangyal gyomra egy ilyen reggelen egyetlen falatot sem tud befogadni,a néha borzalmasan hosszú autóutakkal,melyek azonban Angelstársaságban gyorsan eltelnek,a fantasztikus pillanatokkal amikor Alexander a színpadon áll,s természetesen az estét lezáró étkezéssel  a McDonaldsban,minden angyalkák koncert utáni találkahelyén. Ami igazán jó volt az előadásban,az az volt hogy Alex is közreműködött. Az egyik jelenetben például Angie,a főhős (vagyis AngelHella) keresni kezdte Alexander albumait,s mikor a negyedikre került említésre,Alex felállt és keresni kezdte:a nadrágzsebében,a zakója alatt…de persze nem lelte sehol *kacsint.  A darab végén is volt egy jelenet.melyben Alexandernek szerepet kellett vállalnia,ez azonban nem igényelt túlnagy színészi képességeket,ugyanis saját magát alakította.Ráénekelt az Alextasy albumfelvételére,majd ráadásként az Angels refrénjét….a capella…gyönyörű volt.Alex megjegyezte:lehet, hogy majd még később eléneklem az egészet ;-).

Ezután elénekeltük a hivatalos Angelsdalt,amit Alex láthatóan elérzékenyülve fogadott.Szép percek voltak,hisz nem túl gyakori esemény, amikor a rajongók énekelnek a sztárjuknak és nem fordítva.

Ezután Melissa lépett fel,az Angels című számot játszotta el szaxofonon.Gerlinde pedig egy pantomimos dalfelismerő játékot szervezett,melyben utolsóként Alexander is részt vett.Az ő feladata a „Katzenklo” (=macskavécé) című szám volt,s Angeljei hathatós segítségével viszonylag hamar megoldotta.

Közben megérkezett Kay Holland (Alex gitárosa),és persze próbált észrevétlenül elosonni a személyzeti ajtóig,de nem jött össze,és az angyalkák hangos üdvrivalgással fogadták.Így ugyanis választ kaptunk a délután/est legfontosabb kérdésére:Alexander énekelni is fog….szuuuuuuuuuuuupeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeer!!!

Utána jött az este második számú fénypontja (az első majd csak azután következett),amikor is rekeszizmaink kaptak némi edzést…ugyanis néhány Angel Alex legjobb beszólásait idézte fel, s mert ezekből volt néhány, az előbb említett izmok jelentős strapának lettek kitéve. A kár csak az volt,hogy Alexander a program felét nem látta,mivel Kayjel próbáltak.A másik felét azonban végignevette (láttam,mivel a mi asztalunknál ült,velem szemben….dehogyis érdekelt a műsor,ha ő ott ült ;-) ),sőt az egyik jelenetnél nem akarta elhinni,hogy ő ezt tényleg megcsinálta…nagyon édes volt mikor szembesülnie kellett a ténnyel hogy mégis :D.

És….jött az este igazi fénypontja….Alexander a színpadon-yeeeaaaah! Először még viccelődött egy kicsit,mondván:”Most pedig egy történetet mesélek nektek.” Mi Angelek erre:”Nöööö!!!” „Ah,hülyeség” adta meg magát Alex.”Természetesen énekelni fogok!” (méghozzá unplugged ;) ).Az angyalkák örömujjongásban törtek ki,és kíváncsian vártuk,melyik számokat fogja énekelni. „Not enough”-gal kezdett,aztán jött a „Not like you”, ”Here I am” és végül a „himnuszunk” ANGELS-woooooow…fantasztikus volt.Főleg amikor Alex egyedül hagyta Kayt a színpadon,hátrament,a terem közepén felugrott egy asztalra és ott énekelt tovább.Ha ő „Angels”-t mondott,mi „Alex”-szel válaszoltunk…szinte tapintani lehetett a szeretetet ami összeköti ezt a rendkívüli fiatalembert és az ő angyalkáit.

A „koncert” után a pultnál váltottam vele pár szót,megint megköszöntem hogy van,és erre átölelt.A mai napig nem tudom,hogyhogy nem ájultam el ;) .

Ezután Alexander megkapta a születésnapi ajándékait:egy csocsóasztalt…igaz hogy csak minikivitelben,az „igazit” ugyanis már megkapta,méghozzá nem éppen a tervek szerint =D. Anjánál csöngettek péntek reggel: „ Egy raklap az Ön számára.” „De én nem rendeltem semmilyen raklapot!”  „De itt van egy raklap…egy csocsóasztallal” Anja erre kiment és megnézte. „Hatalmas volt…lépésekkel lemértem. Így 1-2-3 és amúgy 1-2.” (Erre Alex megjegyzi:Oda Anja kb. ötször beleférne :D.)Közben körbelépked a színpadon,és így látjuk is a lépésekkel való lemérés folyamatát.Mindenesetre vicces volt az apró Anját látni amint óriáslépésben közlekedik.Mivel az nyilvánvaló,hogy a raklap soha nem fog beférni Anja autójába,felhív egy szállítmányozó céget,hogy szállítsák el Sendenhorstba,azzal a megjegyzéssel:MEGLEPETÉS.

Itt Alex veszi át a mesélő szerepét…”Szóóóóóóóóóval…szombat reggel volt” Anja itt rögtön félbe is szakítja:”Péntek,Alex,péntek :D!” Alexander eleinte nem hisz neki,.de végül hagyja meggyőzni magát,és folytatja a mesélést (innentől sajnos nem tudom szó szerint idézni).A mese lényege az volt,hogy a már említtett reggelen csöngettek Alex szüleinek sendenhorsti házának ajtaján.És ki volt épp aznap otthon?Természetesen Alex :D. Kinyitja az ajtót hót kómásan,erre ott áll egy szállító a küszöbön „Egy csocsóasztal Herr Klawsnak.” Ő persze mit sem tudott az egészről,azt hitte valami idióta szórakozásból az ő nevére rendelt. „ De itt az áll,egy csocsóasztal Herr Klawsnak Anja Corbachtól” Ekkor persze leesett,hogy az egész korántsem egy vicc…Aztán a szállító meglátta a Meglepetés-feliratot…de persze már késő volt.Végülis…lehet hogy így nagyobb meglepetés volt mintha a partyn kapta volna meg :D.

A második ajándék pedig egy halom levél volt tűlünk,Angelektől-stylosan szárítókötélre felcsíptetve :D.Alex ezután köszönetet mondott az angyalkáinak,elmondta hogy nagyon büszke ránk,és  hogy meg van győződve arról,hogy egy sztárnak sincsenek ilyen őrült rajongói,mint neki.Hát Alex,azt hiszem ebben igazad van ;).Ezután még végigjárta az elmaradt asztalokat…ekkor jutott el hozzánk is.Azt már nem tudom,hogy én mit akartam mondani neki,de hogy csak hetedszerre sikerült hiba nélkül kinyögnöm,az biztos :D…egy kissé égő volt,ezért megszólaltam: Boah,már nem tudok rendesen németül beszélni.Erre Alex: Én se magyarul :D. Naja ,de te nem is tanultál 11 évig magyarul,mint ahogy én németül.

A party lassan a végéhez közeledett,mi angyalok még énekeltünk egy kicsit együtt,de már egyre kevesebben voltunk.Kb. fél tízkor Alex is búcsút vett tőlünk.Mi a party után még elmentünk a McDonaldsba „vacsizni”,utána visszaautóztunk Gelsenkirchenbe,majd tovább Essenbe,mivel onnan indult a vonatom hazafelé.

 

Ez a nap megint egy fantasztikus élmény volt az Angelekkel és természetesen Alexanderrel.

 

Musicallátogatás az Angelekkkel a Theater des Westens-ben, 2006.12.17.

 

A harmadik németországi látogatásom végre a küszöbön állt,alig győztem kivárni Alexet Alfredként,a kitűnő,megfontolt,ellenálló asszisztensként látni.

Totálisan izgatottan indultam el 16-án a budapesti Ferihegy reptérre.Ez volt az első repülésem, tört is a frász elég rendesen ( mi mindent meg nem tesz az ember,hogy Alexet lássa!). Mindennek ellenére nagyon élveztem,leszámítva a leszállást: a jobb fülem borzalmasan megfájdult,bedugult,és félig süket voltam.

A berlini reptéren az első dolog,amit megláttam,egy „Tanz der Vampire” plakát volt…cool!

Utána megkerestem Christinát,és hazamentünk hozzá.Mivel a berlini tömegközlekedésben úgy körülbelül a pokol szabadult el,a számtalan átszállás után meglehetőst későn érkeztünk meg.Így a karácsonyi vásárba már nem jutottunk el,de az Alexben aztán ott voltunk.Előtte még sétáltunk egy kicsit az Alexanderplatzon és környékén,aztán egy kellemes estét töltöttünk az Angelekkel.A vacsora után aztán odamentünk a TdW-hez.Már ott volt néhány TdV-rajongó,és természetesen pár Angel is.Először Thomas Borchert (gróf von Krolock) lépett ki az ajtón,Christina véletlenül elállta az utat a biciklijéhez…mire ő:”Elnézést, megkaphatnám a biciklimet?Szeretnék hazamenni!” Bár a legtöbb TdV-rajongó rá várt, nem adott autogramokat. Utána Katja Berg (Magda) és Haldor Laegreid (Herbert) jöttek ki,velük  közös fotót is csináltam.

Fél egykor megérkezett „frissensült” musicalsztárunk,Alexander.De még ezelőtt történt valami nagyon égő…egy valamivel idősebb férfi kinyitotta a művészbejárót,és beüvöltött: „Alex,ha most rögtön nem jössz,kilépünk a clubból!”Boah,de ciki volt…de Alex ezt nem hallotta-azt hiszem legalábbis.

Mint már említettem,Alex csak fél egykor jött ki,ennek ellenére sokan vártunk rá. „Ach,te szar!” ,csak ennyit mondott,amikor meglátott minket.Átadtam neki a magyar rajongóitól származó üdvözletet,erre ő: „Én is üdvözlöm őket!Ja,és mondd meg nekik,hogy ők is eljöhetnének!” Valaki elmesélte neki,hogy egy koreai csapat feldolgozta a Sunshine after the rain-t,méghozzá karácsonyi dalként…Snow dream under the sky.Teljesen meg volt lepődve, és azt mondta: „Azt mutassátok meg nekem valahogy!”

Fotók is készültek.Én is megkérdeztem: „Alex,szabad nekem is?” „Mit?Ah,egy fotó?” Bólogattam,erre ő: „Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeem!”,de már abban a pillanatban a derekam körül volt a keze.A fotó előtt még megszólalt: „Boah,te meg milyen nagy vagy!” „Tudom!” nevettem,és megmutattam a cipősarkaimat:” Bosszú…Hammban azt mondtad,hogy mi Angelek mind kicsik vagyunk.Hát most fordítva van!” Nevetett,mi pedig elmentünk,mivel még a Schwarze Café-ba akartunk menni.Egyszercsak megszólal Christina: „Fordulj meg!” Még éppen láttam,ahogy Alex átfut a piroson…*lol. Megelőzött minket, ránkmosolygott,és azt mondta: „Holnapig!” Egyikünknek sem esett le,hogy már vasárnap volt…*vigyor

Másnap dél körül már megint a Theater des Westens előtt voltunk.Egyre több Angel érkezett, és a 14.30-ig hátralévő idő hamar eltelt.A musical…woooow.Egyszerűen leírhatatlan. Amikor Alexander…ähm,Alfred elkezdte a He-ho-he-t,még kétségeim voltak,de a végén már biztos voltam benne:teljesen beleéli magát a szerepbe..Fantasztikusan harmonizál a többi szereplővel,és nagyon élethűen játssza a mafla,ügyetlen,fülig szerelmes vámpírvadász-asszisztens szerepét.A hangja kristálytiszta,és színészileg…woooow!

A nagy fénypontok aztán a 2. felvonásban jöttek…legelsőként a Totale Finsternis.Thomas Borchert egyszerűen hihetetlen.Ezzel szemben Lucy Scherert nem találtam olyan jónak,bár szép a hangja,de engem nem győzött meg.A női karakterek közül Magdát tartom a legjobbnak

És aztán az ABSZOLÚT FÉNYPONT:Für Sarah….aaaaah,csodaszép!Alex énekétől a lélegzetem elállt.Danny,aki mellettem ült,még el is sírta magát.Utána Alex hatalmas tapsot kapott (később elmesélte,hogy csak ekkor jött rá,hogy az angyalkái ott vannak.Azt hitte,hogy az esti előadásra megyünk,de ott a feltűnően hangos taps és ordítás kapcsán rájött,hogy ott vagyunk. Szép,Alex!Alfred üdvözöltet! *gg).

A gróf szólója („Die unstillbare Gier”)is nagyon tetszett,az egyik kedvenc számom a musicalből.

A legviccesebb jelenet a keringő volt Herberttel,a homoszexuális vámpírral.Ahogy mozgatta a csípőjét,amikor Alfred alatta feküdt…*nevet

A vámpírbálnál Alex egy tökéletes táncot mutatott be…sztárunk hihetetlenül sokoldalú.És a végén…Draußen ist Freiheit…nem találom a szavakat!

Összefoglalva:szuper,szuper,szuper,szuper,szuper!Sajnos az előadásnak túl hamar vége lett, legszívesebben még többször megnézném a darabot.

A musical után Sigi,Danny,Andrea,Christina és én a McDonaldsba mentünk vacsorázni,ahol is elkezdődött az ügyetlenség-turném…*lol

Siginek és Dannynek sajnos kevés ideje volt csak a vonatig,így aztán hárman maradtunk. Még átmentük egy kávézóba,ahol kényelmesen megteáztunk.11 óra felé visszamentünk a színházhoz.Mielőtt Alexander röviddel éjfél előtt lejött Veit (Prof. Abronsius) és Lucy (Sarah) társaságában),még szereztem autogramot Ulrich Wiggerstől (Chagal),Katjától és Haldortól (előző este nem volt nálam semmi aláírásra alkalmas).Ulrich egész spontán megszólalt:Alex is hamarosan jön,már a kantinban van.” Csak tudnám,honnan tudta,hogy Alexanderre várok…*lol.

Amikor a hármas lejött,Alexnek adtam egy nagy tábla Milka-csokit,megköszönte,és odaszólt Lucynak: „Nézd,valami útközben!” (Lucy vitte haza autóval). Aláírattam a jegyemet,az utolsó Alextasy-magazint és a szereplőgárda-füzetet.A jegynél ajánlást is kértem tőle,és megint „Eschti”-nek nevezett….éééééééééééééééééééééééééédes!Le kellett betűznöm neki a nevem. Nem értette,hogy az „Eszty” nevet miért „Eszti”-ként kell kiejteni,és nem „Eschti”-ként. Annyiban hagytam a dolgot….ő nyugodtan nevezhet Eschtinek…*gg

Ezután hazamentünk Christinához,és másnap reggel haza kellett repülnöm…

Megint egy szuper hétvége volt…

2007.3.31-Musicallátogatás és éjféli bál,Berlin

Kirándulásom már csütörtökön elkezdődött-a repülés miatt megint előbb el kellett utaznom,de ez nem jelentett problémát,legalább több időm volt városnézésre és természetesen a Stagedoor meglátogatására is *gg.

Rögtön aznap este ott voltam az SDnél,és ott találkoztam Alinával és Ann-Christinnel.Először Ulrich Wiggers (Chagal) jött ki. A két Angel már korábban felfedezte, hogy az öltözőjének ajtaján Alexander Clubtour-plakátja lóg,méghozzá teliírva.Alina természetesen megkérdezte, mi van ráírva. A válasz:”Alfred is watching you!Für meinen Chagal,alles Liebe,dein Alex!” („Alfred figyel!Az én Chagalomnak,minden jót:a te Alexed.”). :D

Később Alex is lejött-pólóban,de sapkával:naaaaaaaaagyon jó összeállítás *gg. Rögtön felénk indult,üdvözölt minket,és a tudtunkra adta,hogy  gyorsan haza akar menni,mert nem szeretne megfázni.De mégis csinált fotókat velünk…Engem ismét megismert:”Ah,az Eschti is.”Én erre: „Bár még mindig Esztinek hívnak,de mindegy.” A kezébe nyomtam az ajándékát,és már ment is.

Pénteken aztán egy kicsit felfedeztem Berlint,voltam a Brandenburgi kapunál,a Parlamentben és a Friedrichsstadtpalastot is láttam.Este persze ismét SD *gg.Most egy kicsit többen voltunk, mire Alexander lejött,kb. nyolcan voltunk ott.Egyszer csak ismerős hangokat hallottunk-Alex hangját,Christinával duettben:Draussen ist Freiheit…szuuuuuuper J. Utána felfedeztük,hogy egy képernyőn a lenti irodában az ember láthatja a zárótapsot. Ezt persze nem hagyhattuk ki. Közben egy mentőautó érkezett-először megijedtünk,de mivel előtte láttuk Alexet a zárótapsnál,a félelem gyorsan el is múlt. Végül kiderült,hogy a mentők Katja miatt voltak ott,de szerencsére semmi komoly baja nem volt. Később Alex is megjelent-ezúttal kabátban és sapka nélkül:ez már azért jobban hangzik ;-). Olyan ééééédes volt… Teljesítette az autogram-és fotokívánságokat,én egy posztert írattam vele alá a barátnőmnek,meg egy AG-kártyát magamnak-köszönöm mégegyszer,Hanne!Utána még megkérdeztem tőle,tetszett-e neki a kép,amit csináltam neki-erre igennel válaszolt -*yehaaaaa..Váltottunk még vele pár szót,aztán búcsút vettünk és hazamentünk.

Szombaton már fél nyolckor fel kellett kelnem,mert fél 10kor a színház előtt kellett lennem,és előtte még egy 34 perces buszút is előttem állt. Az M29es járattal az Ohlauerstraße és a Kurfürstendamm között egész meghitt kapcsolatba kerültem ezen a hétvégén *gg. A színháznál találkoztam a vámpír-rajongókkal,és körbevezettek minket a színházban, a színpadon és mögötte is. Nagyon érdekes volt,nem gondoltam volna,hogy Sarah fürdőkádja és mindenekelőtt Alfred és a Prof ágya a rémálomnál ennyire kicsi.Készült egy fotó is rólam,ahol a csigalépcsőn állok.Nem lennék Sarah helyében a bálban,abban a szép,de mindenekelőtt széles ruhában,a lépcső ugyanis életveszélyes *gg. Az idegenvezetés után „próbaültem” egyet az esti helyemen az első sorban ;-),aztán átmentünk a hotelbe,ahol a Tanz der Vampire-Fanclub hivatalos találkozója volt.Ott először is átöltöztem- már hülyén éreztem magam az utcai ruhában a vámpírok között-aztán megebédeltünk,és Anny kisminkelt. Néhány szereplő is megjelent a találkozón,többek között az új gróf Jack Rebaldi,Philip Hägeli,Andrew Chadwick,Katja Berg,Ulrich Wiggers,és a szólótáncosnő Kym Boysont is láttam. Valamikor 11.40 körül megérkezett az én „Alfredom” is:megint sapkában-édes!Rögtön tömeg alakult ki körülötte.Pár perccel később én is odamentem hozzá.Olyan édesen vigyorgott rám…valószínűleg nem megszokott neki,magyar Angeljét ilyen erős sminkkel látni *vigyor

Röviddel azután,hogy Alexander elment,feltették nekem a hétvége legkirályabb kérdését:”Van jegyed délutánra?”Kiderült,hogy Bettynek van egy felesleges jegye,azt átvettem tőle:14. sor…*yieppie.Mindig is arról a sorról álmodtam…Köszönöm mégegyszer,Betty!

Ezek után majdnem túl későn érkeztünk a színházhoz,alig foglaltuk el a helyeinket,már kezdődött is a show.Alexander egyszerűen grandiózus volt.December óta hihetetlen mértékben fejlődött.

Amikor a gróf a „Gott ist tot” című szám előtt elment előttünk,teljesen végigfutott a hideg a hátamon.Nagyon ijesztő és feltűnően más mint Thomas:ő inkább a gróf,a két lábon járó arrogancia;Jack ezzel ellentétben a vámpír:félelmetes és sötét.Remélem értitek mire gondolok ;-).

Az „Alles ist hell” című szám előtt Koukol majdnem levitte a fejem,amikor átment a nézőtéren.Elfelejtettem hogy jön,és kicsit előredőltem…

Ami különösen tetszett,az a „Schrankenlos frei” volt.Egyszerűen szuper a szám,és nagyon klasszak a táncosok is.El kell mondanom azt is,hogy Christinát jobbnak találtam a számnál mint Lucyt.Katja Berg Magdaként fantasztikus,mint mindig.

A szünetben beszélgettem egy kicsit Nathalie-val,aki még gyorsan vett magának egy jegyet az esti showra,és visszamentünk.A szünet is nagyon hamat eltelt.

„Totale Finsternis”:Itt erőteljesen hiányoltam Thomast,de Christinát nagyon jónak találtam.Aztán a fénypont:”FÜR SARAH”-huch…Lúdbőröztem az élvezettől *gg.

A professzort inkább gyengének találtam,de a kriptajelenet egyszerűen haláli volt.Ott majdnem jobban tetszett mint Veit-ami azért nagy szó.Egyszer eltévesztette a szöveget:”Egy gróf kastélyban…ähm kriptában nyugszik.Minden kastélyban van olyan.”

„Wenn Liebe in dir ist”-az egyik legjobb jelenet.Amikor Alfred ezután elrohant mellettünk,nem is mertem balra nézni,csak elbeszélésekből tudom,hogy Alex nagyon nekiment az ajtónak-mint mindig.

Az „Ewigkeit”-nál az egyik vámpír végigsmított a nyakamon…anyáááááááám!A”Die unstillbare Gier” fantasztikus volt,Jack előtt még sikeres karrier áll gróf von Krolock-ként,bár hozzá kell tennem,hogy a „Tanzsaal” megint egy olyan jelenet volt,ahol hiányzott Thomas. Utána „Draussen ist Freiheit”(Reprise)-borzalmas pillanat,amikor Alfredot megharapják.Hát nem tud csendben meghalni,mindig hallatnia kell a hangját?Csak megnehezíti egyesek életét *gg A Finale és a zárótaps után ez a show véget ért-de még egy állt előttem,méghozzá az első sorban ;-).

Az előadás után találkoztam Dannyvel és Ulival,sétáltunk egy kicsit,aztán vissza a színházba.

Nagyon jó helyem volt,földszint első sor,bal oldal 7-es hely,közvetlenül a lépcső mellett.Úgy egészben jobb volt az esti előadás,de a „Für Sarah” jobban tetszett délután.Egy kicsit részletesebben:A „He ho he” nagyon jó volt,és az az „Aaaaaassissteeent” a végén-erőteljes és szép. Chagal is jobb volt este,az „Eine schöne Tochter ist ein Segen” akkor tetszett először úgy istenigazából. A „Nie geseh’n”-hez nincs sok hozzáfűznivalóm,véleményem szerint a szereplők nagyon jól harmonizálnak egymással.Csak most vettem észre,hogy Magda egy késsel fenyegeti Chagalt,és a férfi csak ezért hagyja egyedül.Az is újonnan tűnt fel, hogy Rebecca többször is rácsap a férjére  a szalámival,amikor az visszatér a szobába.

Magda flörtkísérlete Alfred irányába az „Alles ist hell”-nél is új volt számomra.

„Wahrheit”-nekem tulajdonképpen soha nem tetszett,de most,hogy közelről láthattam Alfred grimaszait…*röhög Mindent összevetve,az volt az érzésem,hogy ki nem állhatja a professzort.

Amit nagyon édesnek találtam,az a „Rote Stiefeln” című jelenetben volt,ahol Alfred kinéz az ablakon és bejelenti Sarahnak hogy nem találja a szivacsot.Alex annyira aranyosan mondja „Ich kann den Schwamm nicht finden”,és a pillantása sem semmi ;-).Apropó pillantások-hihetetlenül vicces volt Alexé,amikor a prof megkérdezte tőle,hol van a szív…a kis okoska *gg.

A „Vor dem Schloss” című jelenet is nagyon jó volt,a gróf esetében ennél a számnál volt a legnagyobb a javulás.Ahogy elveszi a professzor névjegykártyáját,és a „befreeeeeeeeeiiiin” a végén egyszerűen fantasztikus.Alfred is nagyon édes,az Istennek sem akar bemenni-meg tudom érteni…

Alig kezdődött el,és máris véget ért az első felvonás.Szerencsére a szünet is gyorsan eltelt,és a „rémtörténet” folytatódhatott.

Alfred rémálma után egy újabb apróságot fedeztem fel:a prof jobb zoknija lyukas!! Fontos egy dolog,mi? :D

„Für Sarah”-gyönyörű volt mint mindig,Alex mimikája élethű és meggyőző,a hangja pedig első osztályú.Az ember alig találja a szavakat…hihetetlen,a mi Alexünk ;-).Leírhatatlan.

A kriptajelenet után megint átköltötte kissé a szövegét.Kijelentette hogy nem csak fázik és fáradt,hanem éhes is.Azt hiszem valakinek koroghatott a gyomra *gg.

A Herberttel közös jelenetnél majdnem meghaltam a nevetéstől.Naja,mindig is tudtam hogy Alexnek van egy két érdekes pillantása raktáron,de ezek újak voltak számomra.Mindenekelőtt az,amikor észreveszi,hogy Herbert ott áll mögötte…

„Tanzsaal”-hach igen.Bár Jack nagyon tetszett,mégis hiányzott Thomas-ok,tudom,már említettem ;-).Alfred tánca vicces,ahogy ide-oda botladozik J.Amikor elájult,automatikusan kinyújtottam a kezem hogy elkapjam-hüle vagyok,tudom.Amikor a proffal és Sarahval menekülnek,hallottam ahogy Alex odaszól Christinának:”Gyere már,még lekéssük a bevetést” *vigyor

Az első sorból még rosszabb végignézni,ahogy Alfredot megharapják.A pillantása ugyanis magáért beszél:”Mit akarsz tőlem?Ez fáj!Meghalok!”Még jó,hogy ez csak színház…

A finálé után én voltam az első,aki az „állótapshoz” felállt.A színház rengett,a hangulat nagyszerű volt.Alexander a második legnagyobb tapsot kapta a gróf mögött-az ilyesmi nagyon büszkévé tesz.A szereplőgárda rózsatengert kapott a színpadra feldobálva.

Ezután lementem a kasszához,átvettem a jegyemet az éjféli bálra és felmentem a tükörterembe.Először vettem magamnak egy kólát,aztán odacsoportosultam a többi Angelhez.

Jól elszórakoztunk,szóval csak úgy repült az idő.

A vonósnégyes műsorából nem sok mindenre emlékszem,aztán jött Milka és bemutatta a grófot.A beszélgetés nem volt éppen információkkal teli,minden amit megtudtunk,az volt hogy Jacknek van egy 8 hónapos kislánya akit imád.Énekelni sem énekelt-pedig én reménykedtem…

Ezután a szereplők fellépései kerültek sorra.Előszőr Mathias Dressel énekelte el az „Engel aus Kristall” című számot a Három muskétásból.Utána egy szám a Jézus Krisztus Szupersztárból, Sven Fliege tolmácsolásában,majd a vámpírok legszuperebb nőnemű tagja:Katja Berg a „A natural woman” című dallal.

A hab a tortán-legalábbis számomra:Ulrich megkérdezett minket,el tudjuk-e képzelni,hogy az Erzsébet c. musicalben a Halál bemegy Rudolf szobájába,és elkezdi a Take me tonightot énekelni.Ekkor persze mindenki tudta már,ki következik.A két Alfred,Alexander és Andrew léptek a színpadra,és a „Die Schatten werden länger” dallama kezdődött.Alig hittem el:a kedvenc musicaldalom,ráadásul a kedvenc énekesemtől… Felfoghatatlan.Alex a Halál szerepét énekelte,Andrew Rudolfét.Alexander megint elemében volt,kezében a mikrofonnal,azt majdnem lenyelve-ahogy megszoktuk.Ha már a nyelésnél tartunk,Andrew úgy állt ott,mintha karót (*gg) nyelt volna.Azonnal észre lehetett venni,kinek van popénekesi múltja ;-).A fellépés grandiózus volt,Alexander Halálként is meggyőző.Andrew is aranyos,és a hangja is jó,de valahogy mintha valaki túlénekelte volna *gg.Annyira odáig és vissza volta,hogy Svenja Kühl fellépéséből annyira emlékszem,hogy a két Alfred néhányszor belenyekergett…

A műsor után „kaptam” egy kis „meglepetést”:nyugodtan álltam,amikor is egyszercsak odajött Maike Katrin Schmidt,és elmesélte,hogy gyakran engem nézett,mert olyan édesen mosolyogtam ott az első sorban.Megkérdezte,élveztem-e,erre persze igennel válaszoltam.

Kicsit később beszélgettem még Haldorral,Katjával és Maikével megint.Egyedül akartam hagyni a két nőt,és kit látok magam mellett?Alexet.A bálon kb. hétszer láttam,de ebből egy volt szándékos.

 2 óra felé aztán elhagytam a termet,mert nagyon fáradt voltam,és másnap legkésőbb 11-kor a Schönefeld reptéren kellett lennem.A kedves S-Bahn azonban majdnem összehozta,hogy lekéssem a gépemet.Épp akkor kellett ingáztatniuk a szerelvényeket *grrrrrrrrrrr.Szerencsére még elértem a gépem,és hazarepültem.

Ez volt életem eddigi legjobb hétvégéje,köszönet jár érte mindenekelőtt Alexandernek,a többi TdV-szereplőnek,a TdV-Fanclubnak (különösen Annynek,Claudiának és Bettynek) és Angelikának a szállásért.

 

 

 

 

 

 
Für Deutschen